Alig több mint egy évtized alatt gyökeresen megváltoztatták életmódunkat az okostelefonok, amelyek megjelenése nem várt kockázatokkal is járt. Az ujjakban csontbetegséget, a nyakban izomfájdalmakat, a szemekben súlyos sejtromlást eredményezhet a túlzott okostelefon-használat, de a közlekedési balesetekben és a kiberbűnözésben is egyre nagyobb szerepet játszanak kedvenc készülékeink.
A digitális fényképezőgépek és a webkamerák kora lejárt, már mindent az okostelefonok apparátusával intézünk. De a fotók és videók már nemcsak nézegetésre valók, hanem az egészségünk monitorozására, az autó- vagy lakáskárok gyors bejelentésére, a tudatos táplálkozásra való nevelésre, illetve az otthonunk felügyeletére is használhatók.
Több millió forint múlhat azon, ha valakinek van biztosítása, vagy ha nincs, amikor egy, a szokottnál is nagyobb vihar jelentős károkat okoz az otthonukban. Hiába a legprecízebb kivitelezés, mindig akadhat olyan rész, amely képtelen ellenállni a természeti katasztrófáknak, nem érdemes tehát spórolni a havonta alig pár ezer forintba kerülő óvintézkedéssel.
Jobb félni, mint megijedni, tartja a mondás. Ha pedig megnézzük az Európai Unió vagy az USA baleseti statisztikáit, kijelenthetjük: mindez bőven igaz. A modern társadalomban élők sok esetben rosszul mérik fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Holott valójában otthonunkban sem vagyunk teljesen biztonságban. Sőt, néhány esetben ott a legkevésbé. De mit tehetünk testi épségünkért? A megoldás: konstruktív paranoia.
Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.
A nyugat-európai gazdasági fejlődés hatására a magyar bérek is folyamatosan növekednek. Éppen ezért ennek a tényezőnek már nincs akkora megtartó ereje, így a munkavállalók olyan, korábban másodlagosnak számító szempontok alapján válogatnak az állások között, ami megbecsülést és extra biztonságot nyújt számukra és családjuk számára – derül ki a kutatásokból.
Sokan nem szeretik a kötöttségeket, a „blokkoló órát”, hogy nem dönthetik el szabadon, teendőiket mikor, milyen sorrendben végezzék el, a fizetésért pedig kénytelenek kompromisszumokat kötni. De képzeljük el azt, hogy már a ’30-as éveinkre függetlenné válhatunk anyagilag, sőt, a békés nyugdíjas évekért sem kell 40 évet dolgoznunk. Összegyűjtöttünk néhány történetet olyan emberekről, akik mindezt megvalósították.
A magyar netezők háromnegyede tesz valamilyen óvintézkedést bankkártyaadatai védelme érdekében, a felhasználók közel kétharmada pedig készít biztonsági mentést digitalizált adatairól – derül ki a Generali Biztosító biztonságtudatosságot felmérő, reprezentatív online kutatásából. A falvakban élő középkorú nők a legkevésbé elővigyázatosak a kártyacsalásokkal szemben.
Internet által behálózott világunkban a legfőbb biztonsági kockázatot egyértelműen a kibertámadások jelentik. Kevesen tudják, de a rosszindulatú támadásokat ezerszám blokkolják az internetszolgáltatók, ezért lehetséges, hogy jobbára zavartalanul használjuk a világhálót. Ám szinte minden hónapra jut olyan, akár több tíz millió ember adatait érintő eset, amelyet nem sikerül kivédeni.
A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.
Az okostelefonok, tabletek megjelenésével nemcsak az infokommunikáció, hanem a legkülönbözőbb szolgáltatások is óriási fejlődésen mentek keresztül: ma már teljesen természetes, hogy készülékünk üveglapján néhány pöccintéssel fizetjük számláinkat, foglalunk szállást, repülőjegyet, bonyolítunk banki tranzakciókat, vagy intézzük egyéb hivatalos ügyeinket.
Adatlopás, online fizetési csalás, hackertámadás vagy éppen internetes zaklatás esetén jogi támogatást, valamint egyes esetekben biztosítási kártérítést is kínáló új biztosítást vezetett be a Generali.
Hajlunk arra, hogy lebecsüljük a körülöttünk lévő veszélyeket és arra is, hogy túlbecsüljük a tapasztalataink jelentőségét. De jól megválasztott életstratégiákkal számtalan bajt megelőzhetünk, és tudatosabb, félelemmentesebb életet élhetünk.
Felszámolási eljárás indításával is fenyegetik a Líra-birodalmat, mert több beszállító is kiakadt azokon a feltételeken, amelyek alapján kártérítést kapna a júliusi tűzben megsemmisült árujáért.
2011-ben még az emberek 40, ma 18 százalékuk tud nyugdíjas éveire előtakarékoskodni – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív felméréséből. Pedig 1980-ban 4 aktív dolgozóra jutott 2 eltartott, most pedig 4 aktívra 3 eltartott jut. A megkérdezettek 47 százaléka úgy gondolja, hogy a nyugdíjából nem fog tudni megélni.
